Vékény



"Községünk már István király idejében település volt. Mint famunkások dolgoztak a király birtokán. Később II. Endre, Bertalan pécsi püspöknek adta át a környéket…" Így kezdődött a falu története, amit minden kisdiákkal leíratott és megtanított az alig kétszáz lelket számláló kicsiny falucska egykori tanítója. A települést említő első írásos dokumentumok 1455-ből valók. Az előkerült tárgyi emlékek ékesen bizonyítják, hogy a környék már a kőkorszak emberének is kedvelt tartózkodási helye volt. Innen jártak vadászni a vadban gazdag erdőkbe. (Hogyne kapott volna kedvet kései utódjuk is!) A falu közepén áll a település jelképe, a 'harangláb'. Berendezéseiben is épen maradt a nevezetes Tóth-malom, mely több mint 200 éves ipari műemlék. A századforduló után fellendült kő- és feketeszén bányászat emlékei ma is láthatók az erdőben sétáló turisták számára. A település mediterrán jellegére bizonyosság a sok idős szelídgesztenyefa. Szüret idején a napsütötte 'Öreg-högy' még midig hangos szüret idején. A pincesoron járó turistát a vendégszerető gazdák szívesen beinvitálják egy-két pohárka itókára. A faluban két vállalkozó tenyészt lovakat, versenyek lebonyolítására alkalmas fogathajtó pálya található. A szép környezetben megrendezett versenyeken minden évben óriási az érdeklődés. Az Endrődi lovastanyán a lovaglás szerelmesei hódolhatnak szenvedélyüknek.