Hosszúhetény



Hosszúhetény Pécstől 16 km-re, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő település, melyhez szervesen kapcsolódik két gyönyörű, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben fekvő hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya. Már a kőkor népe otthonra talált itt, s a római korban Pannónia jelentős települése lehetett, melyet a határában feltárt,
majd betemetett villa romja is igazol. Itt ölelkezett egybe az Aquincumból és Lugióból induló két fontos hadiút, amelynek békéjét a Zengő tetejére emelt őrhely vigyázta, ahol az elmúlt években míves bronzfibula került elő. A település villa Heten néven szerepel az 1015. évben kelt pécsváradi apátság alapító oklevelében, de hagyjuk a száraz történelmi adatokat, figyeljünk inkább a nép ajkán továbbélő történetekre. A helyiek szerint a település névadója Hetény vezér volt, akinek itt, a bánáti bazsarózsa hazájában volt az
otthona, és emlékét ma szobor őrzi az egykori kőbányában. Hetény sorsa szorosan összefonódott a fölötte magasodó, 682 méteres csúccsal büszkélkedő Zengővel, amelyet a régiek Vashegynek neveztek, és gyomrából már az Árpádok idején ércet bányásztak. Mára belepte az idő a régi vájatokat, a hegy féltékenyen őrzi titkát. Nem véletlenül, hiszen talán szégyenkezik is, miután tragédiákat is rejtenek az ormok.