Magyaregregy



Az Egregy azokról az égerfákról kapta a nevét, amelyek a mai napig a falun átfolyó Völgységi patakot két oldalról többé-kevésbé kísérik. Ma a településnek közel 900 lakosa van. Híres Mária-napi búcsújárásáról, a régi mészárszék-vendéglőből kialakított 'Arnold kultúrházáról', melyben könyvtárat és múzeumot is berendeztek. Néhány kézműves is munkálkodik még a faluban: fazekas, tojásfestő, teknővájó. A néptánc és hagyományőrzés is szinte folyamatosan él Egregyen a század derekától kezdve. A település határában, található az országosan is ismert Máré vár. A kirándulást követően az ötszög alapú várfalra emlékezhet az idelátogató és természetesen a várat behálózó sejtelmes legendára. A néphit szerint a romok alatt egy elátkozott leány őrzi a Máré család tengernyi kincsét. Aki erre jár, remélheti, hogy ő lesz a kiválasztott, és a szerencsétlen leány talán ráruházza gazdagságát. A történet a mai napig befejezetlen, hiszen ez még senkinek sem sikerült. Így a látogató fantáziáját eleresztve sétálhat a vár zegzugos részeiben és környék erdeiben, titkon remélve, hogy egy kis időre megfeledkezhet a realitásoktól és a múltba tévedhet. Legszebb túráinkat is itt a Vár-völgyben források, tisztások, kilátók, különleges látnivalók között tehetjük meg, miközben nagyokat lubickolhat az ember a vár alatti strand hűs, felüdítő vizében.

Máré vára

A hajdani lovagvár a valamikori fa őrtorony helyén épült a XIII. században, gótikus stílusban, később reneszánsz stílusban újjáépítették. A török hódoltság ideje alatt elfoglalták, majd porig rombolták a török seregek. Közel háromszáz évig gazdátlanul állt, majd a '60-as évek végén felújították. Múzeumában vártörténeti, és a Kelet-Mecsek élővilágát bemutató kiállítás látható. Nyitva: ápr.15 - okt.15 között 9.00-17.00 óráig. Hétfő szünnap.
A táj szépsége Gárdonyi Gézát is megihlette. Itt játszódik az 'Egri csillagok' bevezető része. Emlékét a Gergely-Éva forrás őrzi.