Elkészült a Keleti-Mecsek Egyesület turisztikai imázsfilmje.
https://www.facebook.com/keletimecsek/videos/274145078479847
Elkészült a Keleti-Mecsek Egyesület 12 települését bemutató térségi turisztikai imázsfilm.
Tulajdonos: Keleti-Mecsek Egyesület
Készült a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület VP6-19.2.1.-61-2/2-21, Helyi-térségi szintű öko-, gasztroturisztikai fejlesztések című pályázati felhívás támogatásából. Projekt azonosítója: 3317170253
A filmet készítette: Cinelime Films
https://www.facebook.com/keletimecsek/videos/274145078479847
Elkészült a Keleti-Mecsek Egyesület 12 települését bemutató térségi turisztikai imázsfilm.
Tulajdonos: Keleti-Mecsek Egyesület
Készült a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület VP6-19.2.1.-61-2/2-21, Helyi-térségi szintű öko-, gasztroturisztikai fejlesztések című pályázati felhívás támogatásából. Projekt azonosítója: 3317170253
A filmet készítette: Cinelime Films
A baranyai tájszótárakról
A tájszavak egy-egy vidék, tájegység jellegzetes, archaikus szókincsének elemei. Szerepüket, dokumentumértéküket ugyan már a 19. század derekán felismerték a helytörténet kutatói, nagyobb arányú gyűjtésükre akkor még nem kerülhetett sor. Baranya megyében a tájszavak gyűjtésében folkloristáink tették meg az első jelentős lépéseket. Az 1930-as évek elején Berze Nagy János, Kiss Géza és Banó István – a népmesék, mondák, hiedelmek, népdalok gyűjtése során – sok érdekes tájszót tudott lejegyezni. Ezeket a „kincseket” csak amolyan orvanyagnak tekintették, mégis közzétették könyveikben. Kiss Géza Ormányság című nagy sikerű monográfiájában már külön fejezete van az ormánsági tájszavaknak. E gazdag szógyűjteményből sarjadt az 1952-ben megjelent Ormánysági szótár Keresztes Kálmán és Kiss Géza közös munkája. A könyv sikerét mutatja, hogy mindmáig ezt a szótárt tekintjük az újkori tájszótárírás egyik mintájának, modelljének.
Az Ormánysági Szótár közlési módszerét követve 1999-ben Pesti János szerkesztette szótárrá Dallos Nándor hosszúhetényi tájszógyűjteményét Hosszúhetényi Szótár címmel. Szabó József egyetemi tanár írt a műről elismerő recenziót (Magyar Nyelvőr 2001: 264.) – A meglepő siker késztette 2008-ban Pesti Jánost arra, hogy elkészítse az Alsómcsoládi tájszótár kéziratát. Kiss Jenő akadémikus kutatás-módszertani tanulmányát figyelembe véve ebben a munkájában új szempontokkal egészítette ki a tájszótárírás gyakorlatát. Az újításokat Sebestyén Árpád egyetemi tanár méltatta-értékelte a Magyar Nyelvjárások című periodikában (Debrecen, 2009. 229–235). – 2018-ban jelent meg – Pesti János és Domján Johanna közös munkájaként – a Bodai tájszótár, és ugyanebben az évben a Völgységi tájszótár, amelynek Máté Gábor néprajzkutató a társszerzője. A két könyv ismertetését Gy. Bazsika Enikő, a PTE tanárának köszönhetjük (Magyar Nyelv 2019. 4. sz. 470–472.). Elismeréssel tartozunk az említett könyvek kiadását szponzoráló helyi önkormányzatoknak, Sólyom László volt Köztársasági elnökünknek és Vókó György egyetemi professzor úrnak. Támogatásuk tette lehetővé az új baranyai tájszótárak kiadását! E helyen is fontosnak tartjuk, hogy köszönetet nyilvánítsunk támogatóinknak!
Végül örömmel jelenthetem azt is, hogy Barics Ernő egyetemi tanár munkájaként elkészült a Felsőszentmártoni tájszótár nyomdai munkára alkalmas gépirata.
Érdemes azt is említenünk, hogy a baranyai tájszótárak azonos szerkesztési szabályok szerint készültek. Így a bennük olvasható nyelvi adatok könnyen összevethetők. A tájszótárak szóanyaga módot ad arra, hogy megismerhessük az adott település, vidék tájnyelvi sajátosságait. Következetesség érvényesül az egyes szócikkek felépítésében, a címszó mellékjelentéseinek pontos elkülönítésében. Érdekesek a címszavakhoz tartozó néprajzi, helytörténeti, nyelvhasználati megjegyzések, magyarázatok. A szakemberek számára egyértelmű, hogy a tájszótárak fontos források a nyelvtörténeti, néprajzi, helytörténeti kutatásokban. A nem-nyelvész olvasók számára is hasznos információkat nyújtnak a tájszótárak. A tájszavakban megőrződtek mindazok a fogalmak, amelyeknek elődeink életében nagy szerep jutott. Feltárulhat fiataljaink előtt, hogy milyen volt nagy- és dédszüleik hiedelemvilága, gondolkodásmódja. Olvasóink közül többen említették: számukra a tájszótár ugyanolyan izgalmas olvasmány, mint egy regény. Kiss Jenő találó szavaival: „ Az életforma szükséges változásainak természetes velejárója, hogy bizonyos fogalmak, szavak mind kisebb használati körre szűkülnek, s az őket használó idős emberek elmúlásával menthetetlenül kihalnak. Százával tűnnek el így a nyelvjárási szavak. [Pedig] ma még sokat megmenthetünk a feledésbe merüléstől, amit a következő nemzedék már nyomokban sem fog megtalálni. […] Ezért komolyan kell vennünk Kányádi Sándor szavait: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent! A szavakat is. Egyetlen szó, egyetlen tájszó se maradjon kint! Semmi sem fölösleges!”
A baranyai tájszótárakról szóló ismertetés szövegét összeállította:
Pesti János, a PTE ny. docense.
Pécsett, 2021. február 3-án.
A tájszavak egy-egy vidék, tájegység jellegzetes, archaikus szókincsének elemei. Szerepüket, dokumentumértéküket ugyan már a 19. század derekán felismerték a helytörténet kutatói, nagyobb arányú gyűjtésükre akkor még nem kerülhetett sor. Baranya megyében a tájszavak gyűjtésében folkloristáink tették meg az első jelentős lépéseket. Az 1930-as évek elején Berze Nagy János, Kiss Géza és Banó István – a népmesék, mondák, hiedelmek, népdalok gyűjtése során – sok érdekes tájszót tudott lejegyezni. Ezeket a „kincseket” csak amolyan orvanyagnak tekintették, mégis közzétették könyveikben. Kiss Géza Ormányság című nagy sikerű monográfiájában már külön fejezete van az ormánsági tájszavaknak. E gazdag szógyűjteményből sarjadt az 1952-ben megjelent Ormánysági szótár Keresztes Kálmán és Kiss Géza közös munkája. A könyv sikerét mutatja, hogy mindmáig ezt a szótárt tekintjük az újkori tájszótárírás egyik mintájának, modelljének.
Az Ormánysági Szótár közlési módszerét követve 1999-ben Pesti János szerkesztette szótárrá Dallos Nándor hosszúhetényi tájszógyűjteményét Hosszúhetényi Szótár címmel. Szabó József egyetemi tanár írt a műről elismerő recenziót (Magyar Nyelvőr 2001: 264.) – A meglepő siker késztette 2008-ban Pesti Jánost arra, hogy elkészítse az Alsómcsoládi tájszótár kéziratát. Kiss Jenő akadémikus kutatás-módszertani tanulmányát figyelembe véve ebben a munkájában új szempontokkal egészítette ki a tájszótárírás gyakorlatát. Az újításokat Sebestyén Árpád egyetemi tanár méltatta-értékelte a Magyar Nyelvjárások című periodikában (Debrecen, 2009. 229–235). – 2018-ban jelent meg – Pesti János és Domján Johanna közös munkájaként – a Bodai tájszótár, és ugyanebben az évben a Völgységi tájszótár, amelynek Máté Gábor néprajzkutató a társszerzője. A két könyv ismertetését Gy. Bazsika Enikő, a PTE tanárának köszönhetjük (Magyar Nyelv 2019. 4. sz. 470–472.). Elismeréssel tartozunk az említett könyvek kiadását szponzoráló helyi önkormányzatoknak, Sólyom László volt Köztársasági elnökünknek és Vókó György egyetemi professzor úrnak. Támogatásuk tette lehetővé az új baranyai tájszótárak kiadását! E helyen is fontosnak tartjuk, hogy köszönetet nyilvánítsunk támogatóinknak!
Végül örömmel jelenthetem azt is, hogy Barics Ernő egyetemi tanár munkájaként elkészült a Felsőszentmártoni tájszótár nyomdai munkára alkalmas gépirata.
Érdemes azt is említenünk, hogy a baranyai tájszótárak azonos szerkesztési szabályok szerint készültek. Így a bennük olvasható nyelvi adatok könnyen összevethetők. A tájszótárak szóanyaga módot ad arra, hogy megismerhessük az adott település, vidék tájnyelvi sajátosságait. Következetesség érvényesül az egyes szócikkek felépítésében, a címszó mellékjelentéseinek pontos elkülönítésében. Érdekesek a címszavakhoz tartozó néprajzi, helytörténeti, nyelvhasználati megjegyzések, magyarázatok. A szakemberek számára egyértelmű, hogy a tájszótárak fontos források a nyelvtörténeti, néprajzi, helytörténeti kutatásokban. A nem-nyelvész olvasók számára is hasznos információkat nyújtnak a tájszótárak. A tájszavakban megőrződtek mindazok a fogalmak, amelyeknek elődeink életében nagy szerep jutott. Feltárulhat fiataljaink előtt, hogy milyen volt nagy- és dédszüleik hiedelemvilága, gondolkodásmódja. Olvasóink közül többen említették: számukra a tájszótár ugyanolyan izgalmas olvasmány, mint egy regény. Kiss Jenő találó szavaival: „ Az életforma szükséges változásainak természetes velejárója, hogy bizonyos fogalmak, szavak mind kisebb használati körre szűkülnek, s az őket használó idős emberek elmúlásával menthetetlenül kihalnak. Százával tűnnek el így a nyelvjárási szavak. [Pedig] ma még sokat megmenthetünk a feledésbe merüléstől, amit a következő nemzedék már nyomokban sem fog megtalálni. […] Ezért komolyan kell vennünk Kányádi Sándor szavait: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent! A szavakat is. Egyetlen szó, egyetlen tájszó se maradjon kint! Semmi sem fölösleges!”
A baranyai tájszótárakról szóló ismertetés szövegét összeállította:
Pesti János, a PTE ny. docense.
Pécsett, 2021. február 3-án.
A VÖLGYSÉGI TÁJSZÓTÁR megvásárolható a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület irodájában. Vidékünk tájszavai és népi műveltsége egy kötetben. A kötet Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Máza és Györe tájszavait tárja az érdeklődő olvasók elé 592 oldalon.
Szerzők: Pesti János - Máté Gábor
Kiadta: Keleti-Mecsek Egyesület
Ára: 2500 forint
Cím: 7333 Kárász, Petőfi u. 21.
Telefon: 72/497-496
Megvásárolható hétköznap: 9 - 14 óráig
Szerzők: Pesti János - Máté Gábor
Kiadta: Keleti-Mecsek Egyesület
Ára: 2500 forint
Cím: 7333 Kárász, Petőfi u. 21.
Telefon: 72/497-496
Megvásárolható hétköznap: 9 - 14 óráig
Tájékoztatni szeretnénk, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatósága tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt az „Új értékesítési csatornák termelőknek” című rendezvényére.
Időpont: 2020. március 3. kedd 9.00 – 17.00
Helyszín: Pécs, Siklósi út 38. (emeleti tanácsterem)
Témák, előadók:
8:45 – 9:00 Érkezés, Regisztráció
9:00 – 9:15 Köszöntőt mond Turós Izabella megyei igazgató, NAK
9:15 – 10:15 A baranyai élelmiszergazdaság helyzetképe, értékesítési csatornái.
előadó: Jászai Andrea, Radnóti Zsolt - Pécsi Bevásárló Közösség
10:15 – 11:45 Kistermelői értékesítési formák régen és ma.
előadó: Nemes Mátyás - őstermelő, (2015 év biogazdásza)
11:45 – 12:00 Kávészünet
12:00 - 13:00 Új struktúra létrehozása az élelmiszerláncban, új értékesítési lehetőségek gazdáknak, helyi élelmiszer a vásárlóknak.
előadók: Zalatnay László és Palicz Ildikó a Nyíregyházi Kosár Közösség alapítói, közösségfejlesztők
13:00 – 14:00 Ebéd
14:00 – 15:30 Nyíregyházán és az ország számos pontján jól bevált értékesítési modell felépítése.
előadók: Zalatnay László és Palicz Ildikó a Nyíregyházi Kosár Közösség alapítói, közösségfejlesztők
15:30 – 16:00 REL – pályázati lehetőség, tapasztalatok
előadó: Vanyúr Arnold – MNVH területi referens
16:00 – 17:00 LEADER fejlesztések, termelői értékesítési lehetőségek.
előadók: Rajczi Román – Szinergia Egyesület és Szarkándi Lajos - Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékot a megyei igazgatóság elérhetőségein szükséges jelezni (0672/227-166, baranya@nak.hu, 7601 Pécs, Pf. 271).
Időpont: 2020. március 3. kedd 9.00 – 17.00
Helyszín: Pécs, Siklósi út 38. (emeleti tanácsterem)
Témák, előadók:
8:45 – 9:00 Érkezés, Regisztráció
9:00 – 9:15 Köszöntőt mond Turós Izabella megyei igazgató, NAK
9:15 – 10:15 A baranyai élelmiszergazdaság helyzetképe, értékesítési csatornái.
előadó: Jászai Andrea, Radnóti Zsolt - Pécsi Bevásárló Közösség
10:15 – 11:45 Kistermelői értékesítési formák régen és ma.
előadó: Nemes Mátyás - őstermelő, (2015 év biogazdásza)
11:45 – 12:00 Kávészünet
12:00 - 13:00 Új struktúra létrehozása az élelmiszerláncban, új értékesítési lehetőségek gazdáknak, helyi élelmiszer a vásárlóknak.
előadók: Zalatnay László és Palicz Ildikó a Nyíregyházi Kosár Közösség alapítói, közösségfejlesztők
13:00 – 14:00 Ebéd
14:00 – 15:30 Nyíregyházán és az ország számos pontján jól bevált értékesítési modell felépítése.
előadók: Zalatnay László és Palicz Ildikó a Nyíregyházi Kosár Közösség alapítói, közösségfejlesztők
15:30 – 16:00 REL – pályázati lehetőség, tapasztalatok
előadó: Vanyúr Arnold – MNVH területi referens
16:00 – 17:00 LEADER fejlesztések, termelői értékesítési lehetőségek.
előadók: Rajczi Román – Szinergia Egyesület és Szarkándi Lajos - Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékot a megyei igazgatóság elérhetőségein szükséges jelezni (0672/227-166, baranya@nak.hu, 7601 Pécs, Pf. 271).
Kedves Klímabarátok!
A globális klímaváltozás mára mindenki számára érzékelhető valósággá vált. Az elkövetkező évtizedek legnagyobb kihívását az fogja jelenteni, hogy a mérséklés és az alkalmazkodás terén az emberi közösségek mennyire lesznek hatékonyak.
A Klímabarát Települések Szövetsége megalakulásától kezdve küldetésének tekinti, hogy e kérdésekben a helyi közösségek felelősségvállalását erősítse. A KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 kódszámú, kiemelt eljárásrendű projekt keretében konferenciát szervezünk, amelyen települési és megyei önkormányzatok döntéshozói, civil és szakmai szervezetek, vállalkozások, valamint egyetemek és egyéb kutatóműhelyek részvételével a klímaváltozás hatásainak mérsékléséről és a klímaadaptáció lehetőségeiről tanácskozunk, a konferencia-előadások után pedig a szélesebb szakmaközi kapcsolatok kiépítésére biztosítunk lehetőséget.
A konferenciára 2019.12.04-én 10 órától kerül sor a Papp László Budapest Sportaréna kistermében.( Budapest, Stefánia út 2, 1143)
A programról a csatolmányban tájékozódhat.
MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK! A RÉSZVÉTEL INGYENES, de a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztrációhoz kötött, melyet a regisztracio@klimabarat.hu e-mail címen tehet meg.
További információt ugyanezen az elérhetőségen adunk.
A programról a csatolmányban tájékozódhat.
https://drive.google.com/open?id=0B7VPCVrRT9QpaTk0bUdydmV1V093aWZNMm16OV9QazNMUEFv
A globális klímaváltozás mára mindenki számára érzékelhető valósággá vált. Az elkövetkező évtizedek legnagyobb kihívását az fogja jelenteni, hogy a mérséklés és az alkalmazkodás terén az emberi közösségek mennyire lesznek hatékonyak.
A Klímabarát Települések Szövetsége megalakulásától kezdve küldetésének tekinti, hogy e kérdésekben a helyi közösségek felelősségvállalását erősítse. A KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 kódszámú, kiemelt eljárásrendű projekt keretében konferenciát szervezünk, amelyen települési és megyei önkormányzatok döntéshozói, civil és szakmai szervezetek, vállalkozások, valamint egyetemek és egyéb kutatóműhelyek részvételével a klímaváltozás hatásainak mérsékléséről és a klímaadaptáció lehetőségeiről tanácskozunk, a konferencia-előadások után pedig a szélesebb szakmaközi kapcsolatok kiépítésére biztosítunk lehetőséget.
A konferenciára 2019.12.04-én 10 órától kerül sor a Papp László Budapest Sportaréna kistermében.( Budapest, Stefánia út 2, 1143)
A programról a csatolmányban tájékozódhat.
MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK! A RÉSZVÉTEL INGYENES, de a férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztrációhoz kötött, melyet a regisztracio@klimabarat.hu e-mail címen tehet meg.
További információt ugyanezen az elérhetőségen adunk.
A programról a csatolmányban tájékozódhat.
https://drive.google.com/open?id=0B7VPCVrRT9QpaTk0bUdydmV1V093aWZNMm16OV9QazNMUEFv
Tisztelt Címzett!
Tájékoztatni szeretnénk, hogy 2019. július 16-án, reggel 8 órától lehet benyújtani a kérelmeket a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program felhívásra a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
A pályázatok véglegesítése 2019. augusztus 1-én 8 órától – forráskimerülés esetének kivételével – 2019.augusztus 8-án 23 óra 59 percig van lehetőség. Forráskimerülés esetén – amennyiben a jelen felhívásban meghatározott keretösszeg 300 százalékát eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, annak megállapítását követően az Agrárminisztérium jogosult felfüggeszteni a pályázat benyújtási időszakát.
A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 1,9 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2019. évi pályázati felhívása a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, ide kattintva érhető el:
http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/2019_Z%C3%A1rtkert_p%C3%A1ly%C3%A1zati%20felh%C3%ADv%C3%A1s_V%C3%89GLEGES.pdf
A pályázati felület ide kattintva érhető el:
https://tanya.hoi.hu/index_main1.php?id=&valid=&id2=&valid2=
Tájékoztatni szeretnénk, hogy 2019. július 16-án, reggel 8 órától lehet benyújtani a kérelmeket a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program felhívásra a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
A pályázatok véglegesítése 2019. augusztus 1-én 8 órától – forráskimerülés esetének kivételével – 2019.augusztus 8-án 23 óra 59 percig van lehetőség. Forráskimerülés esetén – amennyiben a jelen felhívásban meghatározott keretösszeg 300 százalékát eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, annak megállapítását követően az Agrárminisztérium jogosult felfüggeszteni a pályázat benyújtási időszakát.
A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 1,9 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2019. évi pályázati felhívása a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, ide kattintva érhető el:
http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/2019_Z%C3%A1rtkert_p%C3%A1ly%C3%A1zati%20felh%C3%ADv%C3%A1s_V%C3%89GLEGES.pdf
A pályázati felület ide kattintva érhető el:
https://tanya.hoi.hu/index_main1.php?id=&valid=&id2=&valid2=
A hírlevél az alábbi linken olvasható!
https://drive.google.com/file/d/0B7VPCVrRT9QpQlZ1WmlxUms3OThNcS14clU3cHBMMjNxNG1j/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/0B7VPCVrRT9QpQlZ1WmlxUms3OThNcS14clU3cHBMMjNxNG1j/view?usp=sharing
A Keleti-Mecsek Egyesület 2019.05.24-én ünnepelte 25 éves évfordulóját.
A közgyűlésnek a szászvári Szent István Közösségi Ház adott otthon.
A rendezvény megnyitójaként Dr. Finta István elnök mondta el köszöntőjét. Majd Havasiné Szokoly Zsuzsanna volt egyesületi titkárt beszélt az elmúlt 25 évről.
Az ünnepélyes közgyűlés keretében díszoklevelek és ajándéktárgyak kerültek átadásra az Egyesület korábbi és jelenlegi vezetőinek, dolgozóinak:
- Püski Mátyásnak, Dr. Finta Istvánnak, Havasiné Szokoly Zsuzsának, Pap Judit Elzának, Császár Leventének, Barabás Árpádnénak, Jenczer Zoltánnak.
A közgyűlés időtartama alatt, megtekinthető volt egy fotó és kiadvány kiállítás is a helyszínen, az Egyesület 25 éves múltjából.
A rendezvény keretében a Völgységi Dalkör adta elő a Vendel Betyár legendája c. művet.
Püski Mátyás sok sikert kívánt az Egyesület jelenlegi vezetésének!
A rendezvényen készült fotók az alábbi linken tekinthetőek meg: https://drive.google.com/drive/folders/1mJ_gUNEXPCRqNzbQZlz1paj7lOuZk9aq?usp=sharing
A közgyűlésnek a szászvári Szent István Közösségi Ház adott otthon.
A rendezvény megnyitójaként Dr. Finta István elnök mondta el köszöntőjét. Majd Havasiné Szokoly Zsuzsanna volt egyesületi titkárt beszélt az elmúlt 25 évről.
Az ünnepélyes közgyűlés keretében díszoklevelek és ajándéktárgyak kerültek átadásra az Egyesület korábbi és jelenlegi vezetőinek, dolgozóinak:
- Püski Mátyásnak, Dr. Finta Istvánnak, Havasiné Szokoly Zsuzsának, Pap Judit Elzának, Császár Leventének, Barabás Árpádnénak, Jenczer Zoltánnak.
A közgyűlés időtartama alatt, megtekinthető volt egy fotó és kiadvány kiállítás is a helyszínen, az Egyesület 25 éves múltjából.
A rendezvény keretében a Völgységi Dalkör adta elő a Vendel Betyár legendája c. művet.
Püski Mátyás sok sikert kívánt az Egyesület jelenlegi vezetésének!
A rendezvényen készült fotók az alábbi linken tekinthetőek meg: https://drive.google.com/drive/folders/1mJ_gUNEXPCRqNzbQZlz1paj7lOuZk9aq?usp=sharing
